Repülés a faúsztatók múltjába
Mendlingtal
Lassing településén a Mendling völgyben járunk, amely Alsó-Ausztria déli részén található, a Hochkar-hegy árnyékában. Ahová érkezünk egy élménypark, de nevezhetjük Skanzennek is, amelynek bejáratát a 25-ös útról érkezve érhetjük el.
A parkoló, ahol megálunk igen rendezett és ingyenes. Innen egy 500 méteres szekérút vezet el minket a főbejárathoz. Ezen az úton szállították réges-régen lovak segítségével a fát, és az egyéb kereskedelmi termékeket .
Az út elejénél egy faragott kopácsoló, és fűrészelő embert látni, amit a patak vize hajt. Ez rendkívül jól, de röviden bemutatja hová is fogunk érkezni, és mire számíthatunk.
A turistaút teljesen 3,5 km-ert tesz ki, amelynek 9 fő megállópontja van, amely ezalatt kb. 90 métert emelkedik.
Megérkezünk a bejárathoz, ahol egy nagyobb komplexumot láthatunk. A belépő 9 euró, amely elősre soknak tűnik, de cserébe pl. számos értékes térképeket is kaphatunk teljesen ingyenesen.
Miután belépünk a kapunk rájövünk, hogy mire is a 9 eurós belépő. Mindjárt az elejénél találjuk a néptörténeti múzeumot, amely elkalandoz minket az akkori életvitelbe. Láthatjuk, hogy komoly faipar működött itt, amihez a fát a szűk szoroson keresztül úsztatták le, amit egy jól kialakított bemutató terem szemléltet.
A másik szobában a kovácsmesterségről, illetve a fémiparról kaphatunk rengeteg információt, amihez még egy videó is társul.
Találunk temet, ahol a faszénégetésbe leshetünk bele, de megnézhetjük akár az emberek életvitelszerű otthonát is korhűen berendezve.
A Néptörténeti múzeum után egy nagy téren találjuk magunkat, ahol sok érdekes dolgot látni, ami még a kisgyerekeket is elszórakoztatja, mint a pl. a mezítlábas ösvény, vagy a fatörzskuckó.
Az udvaron található egy hatalmas faépület, a fűrészmalom, ami a mai napig működőképes.
Itt van a hozzá tartozó kovácsműhely is, ahol egy két szerszámot ki is próbálhatunk.
Láthatjuk a hatalmas vízikereket az összes mechanikai elemel egyeütt, amely a fűrészüzemet hajtotta, illetve azokat a hatalmas fából kifaragott kádakat, amikben a fát úsztatták le.
A töménytelen kizúduló víz egyszerre hajtotta a fűrészmalmot, és hozta le a föntebb kitermelt fát.
Az út tovább folytatódik a sebes patak forrása felé, ami az Ybbs-folyó mellékvize. Ekkor érkezünk a turistaút szurdokvölgyének a bejáratához.
Innen az út többnyire a szikla oldalához rögzített fapallókon vezet, azon faragott vájúkon mellett, amiben egykor a farönkök is érkeztek.
Útközben találunk még egy kisebb pihenőt is, ami után egy fiatal erdőben vezet utunk, amely egy fapallós ösvénnyel emelkedik ki az aljnövényzetből.
Tátott szájjal érkezünk meg a zsiliphez, amellyel szabályozták az úsztatáshoz szükséges viz mennyiségét.
A Zsilip felduzzaszt egy nagyobb tavat is, amelynek a smaragd zöld színe maradásra csábítja az embert.
Az utunk megint a szoros szűk falaki között vezet, ahol egy ponton jól látni a Hochkar-hegység csúcsát, amit egy táblával jeleznek is.
Majd elérünk a szoros legcsodálatosabb részéhez, amely egy valóságos vízi paradicsom.
Mindenhonnan kristálytiszta víz folyik, amelynek egy része a hegy gyomrából tör elő.
Itt látni egy vízimalmot is, amiben valamikor búzát őröltek, ami szintén a mai napig működőképes.
Bármerre csak néz az ember folyó, és zubogó vizet talál, aminek a hangos hangja zengi be a szurdokot.
Ezután szép lassan kiérünk a szurdok magas falai közül, és elsétálunk a pisztrángtelep mellett, majd megérkezünk utunk végére, ami lehet akár a bejárat is. Itt egy éttermet is találunk, ahol hűs italokkal olthatjuk a szomjunkat.
A turistaút két végét egy műút is összeköti, így ha családdal érkezünk, akkor miután bejártuk a szurdokot, a család iszik egy fröccsöt, mire a fiatalok visszamennek a járművekért.
Cimkék: |
Túra adatok:
Helység: | Mendlintal | |
Nehézség: | 2 | |
Magasság: | 677 m | |
Menetidő: | 2 óra |